Ázik a rózsa könnyes a szirma füstös a felhő sír ma az ég, Fázik a madár borzas atolla mostoha május, hol a kék? Hervad a rózsa könnyezek én is várom, hogy eljöjj, várom újra. Fagyos az ajkad hideg a csókja mintha a szíved jégből volna.

Pénteken este a budapesti Szent Ferenc kórházban meghalt Spéter Erzsébet. Az Egyesült Államokból hazatelepült kulturális mecénás 92 éves volt. Spéter Erzsébet alapította meg a nyolcvanas években az Erzsébet-díjat. A magam részéről fejet hajtva búcsúzom tőle. Nyogodjon…

Rangos eseménynek adott otthont Tokaj. Nevezetesen a XXXV. Tokaji írótábor került megrendezésre. Írók, költők, vezető politikusok, határon innen és túlról, vettek részt az írótábor megbeszélésein. Nem csak neves irodalmárok, irodalomtörténészek, hanem kisebb…

Valaki hí téged, valaki hí, nem látta senki, elrejtik a fák, előtted ring a hangja, mint a mécsvilág. Valaki hí téged, valaki hí, a szeme kék tán, mint az égkorong, boldog szívében hét galamb halk szárnya dong. Valaki hí téged, valaki hí, a szeme barna tán, akár a…

Csöndesen kopog az ősz az ablakon, pók szövi hálóját az ócska falon. Álmosan integet a nyár illata, kulcsra zárja melegét a Nap sugara. Nyálkás, ködös napok elnyújtózva várnak, hűvös reggelek a lelkembe vájnak. De eltévedt sugara még kibukkan a Napnak, késteti…

"Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni! Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni! Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!"

Gyökérről sarjadt, földből égre vágyott, Vadak tiporták, – torz lett, elvetélt Hegyek raboltak tőle napvilágot, Csak bujdosók keresték rejtekét. Alatta száz év. Mállik szét a szikla, A szél suhint, s a vén fa már halott; Szekerce csattog, vasból pánt szorítja, Nyikordul…

Megpihenni, feledni jöttem ide, hol zajos a város, itt is csak halandók élnek, a szív itt is magányos. Betonházak falai mögött pókerarcú a bánat, a közöny nagyobb, mi perzseli a magánynak vetett ágyat. Madár nem száll villanydrótra, s bár ékesebb az este, az én falum mégis…