Mert tudom, hogy tudod, szeretlek, s tudod, hogy tudom, szeretsz, már nem a csillagok közt kereslek, de ott, ahol lehetsz, konyhában, ágyban – nem holdfényparton de ott, hol megjöhetsz, mégis, egyetlen csodámnak tartom, hogy szeretlek és szeretsz. forrás:http://verspatika.wordpress.com

Boldogságommal nem dicsekszem, Bár ajkamon csaknem kitör. Ó hányan vannak a világon, Kiket nehéz bánat gyötör... Szegények, ennyi boldogságot látva, Önsorsukat fájóbban érzenék. Elhallgatok. S csak titkon mondok áldást, Hogy társamul téged adott az ég! A sors irígy a…

Megsúgok egy titkot neked: Anya s Apa is volt gyerek. Akit ők úgy hívnak, Anya, az nekem kedves nagymama. Mindig ad sok finomságot, rám-mosolyog, hogyha fázok, s mert oly meleg, mint egy nagykabát, magamra veszem a nagymamát.

Várom, hogy visszatérj, szótlan szemembe nézz, mosolyogj szomorún: - Semmi az egész! Semmi az egész . Minden volt – ennyi lett! Vezess már haza engem. Szorítsd a kezemet. Éjjelenként majd néha, ha erősek leszünk, amit remélni kellene - arra emlékezünk.

Bilincs a kézen, az ajkon lakat, De felhők felett, de vizek alatt Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat! Legyen tanyám kietlen szirtorom Vagy börtönöm pokolmély vártorony, Én amit akarok, azt gondolom! Ó, mi gyönyör, Ó mily Isteni kép: Repülni! Dús képzeletem, ne félj,…

A nappal fényében, zajában Elődöng árva egymagában A lelkem, tévedt jövevény, Oly idegen nekem a hajsza, A szívemet dalokra ajzva Oly inkognitó megyek én. De ha az alkonyat leszállott, Olyan kedves, kámzsás barátok A barna árnyékok nekem, A messze menteket idézik, A múlt…

A félhomályból este nőtt ránk, didergős, fázós csend ölel, s te mindhiába ülsz le mellém, ha érzem, mégsem vagy közel. Régi esték emléke jár közöttünk halkan, tétován eltűnődve a hallgatáson, az álmok néma sóhaján. Szívemben furcsa rezdülés, s a ki nem mondott…

Ott virasztál gonddal, bajjal, Nagy beteg lyánykád felett, Ott talált az est, a hajnal: Az anyai szeretet Szívedet erőssé tette, S a haldoklót megmentette. Szép szemed és nemes arcod' Aki látja, megcsodál, De midőn megvívtad harcod' Lyányodért; legszebb valál: Bútól, gondtól…

Amikor negyven éves lettem, nagyon sokalltam ezt a számot; egy évecskét hát letagadtam, hosszabbítván az ifjúságot. Nem tudtam akkor, mily parázslón ifjú, aki csak negyven éves, s magamat csalva ragaszkodtam ahhoz az egy ellopott évhez. Mikor azután ötven lettem, - de csak…

Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam, és tehozzád hogyan szóltam amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam, Hogy szerettél? Engem is karodba vettél? Meleg tejeddel…