Benő a nincsen, mint a dudva, számomra nem terem babér, lassan már semmire sem futja tizennégy sornyi munkabér. Hogy mennyit érek – Isten tudja, s mint nyűtt ölét egy rongy ledér, szemérmetlenül odanyújtja a jusst egy kifordult tenyér. De mit nekem, ha jut a fényből, kék…

attól szép minden kisgyerek hogy pocsolyában hentereg mert aki tiszta mint a hó az nem is gyereknek való álmában sír a kisgyerek ha szívét angyal sebzi meg akár az eső könnye hull csendesen vigasztalanul világgá ment egy kisgyerek sok-sok szép napja elpereg és mire célba érne ő…

Ha örülök, olyan mintha én lennék egy inas hinta, és a világ, mint egy pózna, jókedvemtől himbálózna. S alig tollamban a tinta, mégis odakanyarintja, jó világnak jó a sója, kenyerem a takarója. Megértem már szerelemre, búja-bája vert szívemre, ezt is, azt is veri-bírja, úgy…

A nagyapám nem tudott olvasni. A dédszüleim kilenc gyermeket neveltek nagy szegénységben. Minden dolgos kézre szükség volt, nem járhatott iskolába. Nagyanyám két osztályt végzett, ő olvasott el minden hivatalos levelet, ha arra volt szükség. De nem csak a hivatalos leveleket.…

A nagyapám nem tudott olvasni. A dédszüleim kilenc gyermeket neveltek nagy szegénységben. Minden dolgos kézre szükség volt, nem járhatott iskolába. Nagyanyám két osztályt végzett, ő olvasott el minden hivatalos levelet, ha arra volt szükség. De nem csak a hivatalos leveleket.…

A nagyapám nem tudott olvasni. A dédszüleim kilenc gyermeket neveltek nagy szegénységben. Minden dolgos kézre szükség volt, nem járhatott iskolába. Nagyanyám két osztályt végzett, ő olvasott el minden hivatalos levelet, ha arra volt szükség. De nem csak a hivatalos leveleket.…

    Előadó: Wéber Ferenc és Polgár Lilla Zene: Rózsa  György

Csendes az este,csendes a hajnal,nem ébreszt már a madár se dallal. Dermedt a szívem,jéggé fagyott,a sok virág ismind itt hagyott.Borús az égbolt,eső csorog,magányos szívem ráfel-felzokog. forrás:http://juhaszmagda.blogter.hu

Aludni kéne, Ahogyan régen. Lehajtott fejjel Anyám ölében. Kelni a Nappal, Vidám tavasszal. Szállni fecskékkel, darazsakkal. Gurulni domboldalról völgybe, Pörögni, forogni körbe-körbe. - Utána újra! Még egyszer,… százszor! Nyakláncot fonni Fűből, virágból. - Elvinni neki!…

Volt egyszer egy mogyoró, elgurult a bálba, mogyorófalevél volt, a báli ruhája. Táncra kérte a dió, de kikosarazta, addig válogatott, míg egy mókus bekapta.