Ha örülök, olyan mintha
én lennék egy inas hinta,
és a világ, mint egy pózna,
jókedvemtől himbálózna.

S alig tollamban a tinta,

mégis odakanyarintja,
jó világnak jó a sója,
kenyerem a takarója.

Megértem már szerelemre,

búja-bája vert szívemre,
ezt is, azt is veri-bírja,

úgy szorítnám hát ölembe,

ha az ujjam tollam lenne,
bizseregne, amíg írja.

Címkék: szep versek barataim tollabol

A bejegyzés trackback címe:

https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr446275289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása