Néhány nyíló szóvirág,
Lassan eszmélő világ,
Furcsa, kábult közelség,
El nem múló gyöngeség.
Néhány félénk vallomás,
Boldog, hű szemvillanás,
Féltve őrzött érzelem:
Ennyi az első szerelem.

Az első szerelem olyan, mint egy álmodás,
Az első szerelem legfeljebb egy kézfogás,
Az első szerelem mégis szebb a többinél,
Az első szerelem mindhalálig elkísér.

Néhány félénk vallomás,
Boldog, hű szemvillanás,
Féltve őrzött érzelem:
Ennyi az első szerelem.

Néhány titkon írt levél,
Hulló könnycsepp semmiért,
Máskor mosoly hirtelen:
Ennyi az első szerelem.

Oh az első szerelem olyan, mint egy álmodás,
Az első szerelem legfeljebb egy kézfogás,
Az első szerelem mégis szebb a többinél,
Oh az első szerelem mindhalálig elkísér.

A TV2 csatornáján, egyre gyérebb műsorok mennek. Nem tud versengeni a két kereskedelmi csatorna csak úgy, hogy egymás kínálatát túllicitálva, hol jól, hol rosszul a túlélésért harcolnak nap, mint nap.Most úgy tűnik, megint az RTL a győztes. Vagyis a Berényi család viharos élete.
A TV2 befuccsolt a Fvorit című pletykamagazinnal. Semmitmondó, unalmas, mások életében vájkáló kommersz. De mindkét csatorna jobban tenné, ha néha követné a Magyar királyi televízió stratégiáját. Egy- egy régi magyar filmet érdemes műsorra tűzni. Annak is lenne nézettsége és még építőjelleggel is hatna az ifjúságra. Semmit nem ad a média a fiataloknak. Mintha szándékosan el akarnák butítani a felnövő nemzedéket.
Nincs kire felnézniük, ha állandóan zsibbasztjuk az agyukat az idétlen trenddel, az agresszióval, az üres tartalmatlan filmek tömkelegével. Szeretnénk egy egészséges nemzedéket fölnevelni.
Éppen elég csapás a jelenlegi helyzet, amikor már teljesen mindegy, hogy valakinek nyolc általánosa, avagy két diplomája van. Egy a fizetés. Nincs munkahely. Ha mégis, takarékossági szempontból megfelel a nyolc általánost végzett ember is, hiszen akkor nem kell diplomás bért fizetni.
De hová jutunk, ha ez így megy tovább. Elbutul a nemzet.
A média talán rájött, hogy változtatni kéne. Ez jó döntés, bízom benne, hogy lesznek követői , a művészetben, a közéletben és az normális élet minden területén. Jó lenne egynéhány jó döntés.

Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.

Gyűltek itt az oldalak,
zúgtak, mint az őszi fák,
csillogtak, mint érc-erek
a néma antológiák.

Versek sírja papíron,
lakattal lezárt szobák,
el nem mondott panaszok
a néma antológiák.

Üvöltenek, mint a szakadék,
jajongnak, mint az őszi fák,
zubognak, mint a vér-habok
a néma antológiák.

Kilöki gyenge szelepét
e gőzbe ömlött vad világ,
üvöltnek nem-volt verssorok:
a néma antológiák.

zene és ének: Karády István

Szerelemhez nem kell szépség
szerelemhez nem kell ész,
szerelemhez nem kell semmi más
csak szerelem kell és kész.

Szerelemhez nem kell kastély
az a sok pénz az csak gond
szerelemhez kell egy kislány
és egy fiú kell aztán pont.

Hogy a lány kis dundus,
vagy koldus, vagy léha
csak jó, csak néha,
az mind mellékes itt.

Szerelemhez nem kell szépség
szerelemhez nem kell ész,
szerelemhez nem kell semmi más
csak szerelem kell és kész

Ezzel a kis vidám dalszöveggel kívánok minden kedves olvasómnak, kellemes hétvégét.

jó volt gyereknek lenni
jó volt ha volt mit enni
emlékszem én mindenre
mindenben mindig egyre
nem szegte kedvem semmi
életem van ezernyi
lelkem incselkedve száll
előled karvaly-halál
jó volt gyereknek lenni
jó volt csak lenni lenni
vágyam mint lepke lebben
Isten fürdik szívemben
s megtörli magát bennem
önmagát adta ennem
emlékszem télre nyárra
mezőn kéklő katángra
mohos kávájú kútra
hűs vizét iszom újra
jó volt gyereknek lenni
mindenben benne lenni
az ég kéknél is kékebb
volt a tárgyak meséltek
vigasza volt a zöldnek
tavaszok tündököltek
a fényt szememből issza
a hold minden szép tiszta
jó volt gyereknek lenni
már nincs belőle semmi
egyedül én maradtam
emlékeim salakja
a halhatatlan létből
egy pillanat sincs többé
egy ágyba fekszik immár
soha és mindörökké
jó volt gyereknek lenni
itt lenni lenni lenni

Éltető erő
fény s a nász,
aranyba öltözött
búzakalász.
Friss hó alatt
az út haza,
csillagablakja
éjszaka.

Harmat a hajnali
avaron,
örömöm
és bús napom,
az élet
és az értelem,
ez mind
ti vagytok nekem.
Nélkületek
az ég alatt
nem virágzik
és nem hervad
a Nap.

Ahol egy kisleány fut át a szivárvány alatt.
Ahol az ifjak alkonyatkor szerelmet vallanak.
Ahol az erdőben két öreg tölgy egymásnak bólogat.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol a szobrászvéső márványon magától szalad.
Ahol felhők fölött a repülők egymásnak kacsintanak.
Ahol a konyhában a kisgyereké a legjobb falat.
Ott még: egy csepp emberség maradt.

Ahol a Királyok mindig igazat mondanak.
Ahol gazdagok szegénynek kenyeret osztanak.
Ahol az utolsó ölelésben őszinte a vigasz.
Ott még: egy csepp emberség maradt.

Ahol megszűnik a világon a gyűlölet, s harag.
Ahol egy akkord nyomán a falak végleg leomlanak.
Ahol reggel a Rádiótól jókedvű lesz a nap.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol érezni, a kimondott szó nem röpke pillanat.
Ahol az élet érték, s mögötte ezernyi áldozat.
Ahol az orvos, a fizikus, a tanár szava, nem csupán panasz.
Ott még: egy csepp emberség maradt.

Ahol a publikum, s a színész együtt várja a tavaszt.
Ahol a költő tudja, a kő marad, s a víz szalad.
Ahol utolsó esélyünk a kimondott gondolat.
Ott még: egy csepp emberség maradt.

Ahol a kereskedő ajándékként könyveket ad.
Ahol van még marék föld - s lesz, ki majd arat.
Ahol nyelved, neved értik, ahol lehetsz önmagad.
Ott még: egy csepp emberség maradt.

Ahol a szeretet hídja hozzád vezet, soha le nem szakad.
Ahol szavak szállnak az Égbe. Ahol a lélek szabad.
Ahol mécsesek égnek a szellemért, ahol őszinték a szavak.
Ott lesz a mi temetőnk, hol egy csepp emberség marad.