Vasárnap, junius 28.-án láthatod őket Ondon a falunapon.

forrás:versek-fotoval.network.hu/

hadd fekhessek itt a puha ágyon
és susogó lombokon ringjon a lélek
karéj kenyérre és korty vízre sem vágyom
reményen bármeddig elélek

öleljen egyre látszatok csápja
ne hívjatok hogy más hitekre térjek
ne küldjetek rá a felszított parázsra
a dolgok valója megéget

már nem akarok megtudni semmit
nem értek részt és nem látok már egészet
a hűs homályban olyan szépen dereng itt
az arcát elfedő enyészet

hadd fekhessek itt a puha ágyon
és susogó lombokon ringjon a lélek
ne lássam előre ésszerű halálom
rejtve rágjon csontig a féreg

forrás:http://www.dokk.hu

mindig valami más kerül elő amint
a kíváncsiság leporolja a tényeket
mást talál bent és mást odakint
nem a valóság, a remény tévedett

a változatlan érzés sorsom iránytűje lett
tévedékeny időkben talán eligazít
irtózatos messzeségből jön az üzenet
ami nincs, mert eltévedt, pótolja a hit

embertársam, vajon tudod-e miről beszélek
miféle rakományt visznek a szavak
a bizonytalan érvek nyája szerteszéled
minden kérdésben a félelem matat

Ez itten a csigaház,
melyben a csiga tanyáz.
Ő nem Pali, se Zsiga,
csak egy névtelen csiga.
Nincs a házán emelet,
víz, se hideg, se meleg.
Nincs házmester, kapupénz
végett nem nyúl itt a kéz.
Nincs villany, se lift, se gáz,
ilyen egyszerű a ház.
S mert ily csöpp a ház:
repülő reá bombát sose lő.
Boldog kis ház ez nagyon,
benne békesség vagyon.
Nincs, aki irigyeli,
hogy tán kincsekkel teli.
Tanítani merem én,
egyszerű légy és szerény,
ellenséged sose lesz,
életed szép mese lesz

A 19. Zempléni Gazdanapok egyik sikerrendezvénye a díszmadár és hüllő bemutató volt.

Az ablakhoz nyomul az orgona
az ablaküvegen át rám nevet
amit nem tudok megunni soha
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én
örökzöld időmből kipislogok
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág
ledobjuk, unt kabátot, a telet
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!

fotó: Hegymegi Rita-Falusi csendélet

Engedj magadhoz végre
Csak álmodni
Mást nem

Álmunkban látni a tengert
Figyelni feszülten
Amikor a lemenő nap csobban
Csodálni a rőt-arany hidat
Engedd hogy lássam az extázist
Szemedben amikor nézed a hullámokat
Engedd hogy lássam amint
Az utolsó bronzsugár megcsillan
Hátad feszes ívén lepergő vágyaid között

Engedd eldöntenem mi zöldebb
A hullámok taraja a szélben
Vagy szemed ahogy a halak játékát lesi
Mi forróbb az égető homok vagy tested
Amikor magába fogad ha szeretkezünk

Engedj magadhoz végre
Engedj bátornak lennem újra
Hogy lecsókolhassam melledről
Azt a remegő, egyetlen harmatcseppet...

forrás:http://dunapart-cafe.net/