Ha egyszer meghalok,
velem pusztul az élet,
moccanó rügyekre
akaszthatsz feketéket.
Ha egyszer meghalok,
elakad minden ének,
madarak torka reccsen,
örökös fagyban égek.
Ha egyszer meghalok,
felkel a nap, mint máskor,
mint egy örökké tartó
hajnalhasadáskor.
Szigeti György: Ha egyszer meghalok
2011.02.12. 09:21Címkék: szep versek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr366275397
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
