Itt lent a patkányok között,
De egyszerű az élet!
Itt nincsenek illúziók,
Sem hős kalandregények.

Csak földre hulló maradék
És aki kapja-marja!
Hunyd le csillogó szemeid!
Mert azt is kikaparja

A sötétség, a vaskarom,
Az irigy, aki szenved.
Mert ˝nem kell ide semmi tűz
Tartani kell a rendet!˝

Igyál meg minden alkoholt,
Vegyél be minden vegyszert!
Szerezz magadnak kötelet!
Vagy magad ellen fegyvert!

Akkor majd nem lesz semmi baj,
Szépen mutatsz a sorban!
Visíthatsz utcahosszakat,
Az éltető mocsokban.

S ha futásunk majd véget ér,
Nem nyugszunk puha párnán!
Mint kidőlt villanyoszlopok,
Úgy maradunk a járdán!

És lecsapja vasfedelét,
A Csatornáknak Atyja!
-Az lesz dicstelen életünk
Kongó lélekharangja!