Süvölt a zivatarA felhős ég alatt,A tél iker fia,Eső és hó szakad. Kietlen pusztaságEz, amelyben lakunk;Nincs egy bokor se', holMeghúzhatnók magunk. Itt kívül a hideg,Az éhség ott belül,E kettős üldözőnkKinoz kegyetlenül; S amott a harmadik:A töltött fegyverek.A fehér hóra…

Mi ketten egymást meg nem értjük,Nagyon sajnálom, asszonyom,De ha nem kellek szeretőnekEgyébre nem vállalkozom.Például arra, mit gyakortaSzónoki hévvel mond kegyed,Hogy meggyötört szegény szivénekLegjobb barátja én legyek.Legjobb barát! szavamra mondom,Megtisztelő egy hivatal,De…

Mielőtt innen végképp elmegyek,Szeretnék elköszönni, emberek. Mint rab, akinek int a szabad út,Búcsút rebeg, mielőtt szabadult. Mint a madár, kit Dél vár arra túl,Az eresz alján még egy dalt tanul. Mit is daloljak, én szegény beteg,Mit is daloljak nektek, emberek? Talán nem is…

Szeretnék átölelni ma egy embert, ki olyan árva s vágyak özvegye, mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert, s kondor haján kopog az ősz jege. Kinek ha volt is pirosbetűs napja, tintát hozzá véréből szűrt a Sors, vén bánatok fia és újak apja, csöndes tűnődés lankadt léptü…

Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett, akárcsak én itt, most rád gondolok, s akármi vagy, versekkel ünnepellek. Látom fejed, figyelmes homlokod. Testvértelen és bánatos a költő az életek, a szívek alkuján. És néha, ő, a magányos ődöngő kétségbeesve nyúl egy kéz…

Két pár cipője volt és két ruhája. Zord volt. Nem is mertünk fölnézni rája De néha este ellágyult, megolvadt, nyitotta nékünk az ablak kilincsét és megmutatta mesebeli kincsét, az őszi égbolton a tiszta holdat.

Oh ne mondjátok nekem, hogy Hajnallik hazánk felett ! Látom én: az ő számára sző a sors szemfödelet. S kérni istent nem merem, hogy Nemzetem gyógyítsa fel, Mert e nemzet, elhigyétek, Életet nem érdemel. Figyelemmel átforgattam A történet lapjait, S…

Ez itten a csigaház, melyben a csiga tanyáz. Ő nem Pali, se Zsiga, csak egy névtelen csiga. Nincs a házán emelet, víz, se hideg, se meleg. Nincs házmester, kapupénz végett nem nyúl itt a kéz. Nincs villany, se lift, se gáz, ilyen egyszerű a ház. S mert ily csöpp a ház: repülő…

Egy nagy tivornyán borral, vérrel Idéztem a halottakat S találkoztam vad Ond vezérrel. Nyeregben ült kozák ló hátán, Rabolt ló hátán dölyfösen S én elhültem ős szine láttán. Hiába akarnám, szeretném, Nincsen hozzá semmi közöm, Más a szemem, gerincem, eszmém. Más a…

Te győzz le engem, éjszaka! Sötéten úszó és laza hullámaidba lépek. Tünődve benned görgetik fakó szivüknek terheit a hallgatag szegények A foszladó világ felett te változó és mégis egy, szelíd, örök vigasz vagy; elomlik minden kívüled, mit lágy erőszakod kivet, elomlik…