Rian a föld, a falak dőlnek, Kék harsonákkal zeng az ég. S barlangjából a dohos kőnek Az ember újra fényre lép. Fonnyadt testünket záporozza, Sápadt arcunkra hull a nap, S szédülten, szinte tántorogva, Szabadság, szívjuk sugarad. Sötétből tárul ki a szívünk:…

Kezét - mert ő ölt, maga a király - egy nép arcába törölte bele. Nem volt e földnek Petőfije már! Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe.

Egy sírban, az erdő-szélen, Háromszáz hős alszik mélyen, Mély sebekkel eltemetve, Emlék nélkül, elfeledve. De lehajlik a zöld erdő, Rájok élő koszorút sző, És mint álmaik haragja, Harsog, zúg a bérc patakja, Éjfél tájban, sírjok ormán, Felgyúl néha egy-egy villám, És…

Nyugodj békében Patrick!

Nyugodj békében Cseh Tamás!

"Az Ondon való tartózkodás szinte pihenőszámba ment. Bár ki-kimentem a vonalba, vagy a védőállásba, de legalább fedél alatt aludtam, még ha szalmán is. Az utca másik oldalán egy hasonló házban volt az egész ezred konyhája. Itt tevékenykedett még mindig a „királyi…

Hányszor jöttem már el virággal kezemben Elmondani újra, ki voltál nekem. Hangtalan szavakkal, könnyel telt szemekkel Köszönni meg Néked élted s életem. „Anyámmá szegődtél” legnagyobb bajomban. Tavasz-reményt hoztál, pedig szakadt a hó. December havában Adventként…

Hetvenhét éves korában meghalt Gyurkovics Tibor, József Attila- és Kossuth-díjas író. "Ami után kapkodsz, elvész, amit elengedsz, megfogod. Karodba röpülnek a fecskék, s magadra hagynak a csillagok."