November volt már, reszketős,
vacogtak mind a kertek
s a lúdbőrző zsombékos vizek
fehér ködöt leheltek.
A csupasz fákon búskomor
némaság ült s a gallyak
törékeny gyászát károgták a
határban űzött varjak.
A bánat szállt majd elrepült
s a szétkárogott csendbe
már úgy hulltak a percek mintha
a holnap lenne benne.
November volt, a szél sodort
didergő, furcsa álmot
mely télről dalolt és ringatott
egy hófehér világot.
Kormányos Sándor: November volt
2012.11.11. 17:45Címkék: szep versek barataim tollabol
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr226275879
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.