Tegnap megbántott valaki
és ma sincs semmihez sem kedvem.

Be szép a reggel! Hallani
a virágok szavát felettem.

Fehérruhás cseresznyefák közt
a részeg napfény csupa csók,

s az eget szabdaló sok ág közt
kötélhágcsóján ring a pók.

Jaj, mért nem tudom most se, itt se
felejteni a tegnapot

s azt a gazembert, aki este
oly gonoszul megkínozott!

Könnyű volt élni, amikor még
csak föld meg erdő érdekelt.

Most, mintha rabszolgája volnék,
a pénz a város vasra vert.

Hiába jövök ide ki,
hogy nyomoruságom felejtsem:

tegnap megbántott valaki
és ma sincs semmihez se kedvem.