Hát tudd meg, fiam, érdekes
jószág mind az asszonyfajta,
hallgass rám, és ne azt nézzed,
hogyan leng a szoknya rajta.

Nagyapám a nőkről mesélt,
s mivel látta, érdekel,
úgy gondolta, itt az idő,
hogy tanácsokkal lásson el.

Ha megnősülsz majd, kisfiam,
szelíd asszonyt hozz a házhoz,
ki nem pöröl - véletlen se
hasonlítson nagyanyádhoz.

Itt megállt, majd suttogóra
fogta hangját, úgy beszélt,
kényes volt a téma immár,
de ismertem a tanmesét.

Panaszkodott, tekintete
az üres udvart pásztázta,
de vesztére, mert nagyanyót
a háta mögött nem látta.

Mit mesél kend, vén bolond?
A gyereket eltanítja,
másra lenne gondja inkább!
A kaput ki hagyta nyitva?

Okításom kudarcba fúlt,
s az öreg, nyakát behúzva
indult, hogy a nyitva hagyott
kaput becsukja újra.