Nyirkos a lépcső
korhad a testem
szóra szomjazom
üres a lelkem
mindenki átlép
nem vesznek észre
szememet vájja
nap éjsötétje
nyálkás hüllőként
csúszok bénán
ordíthatnék
de tűrök némán
tüdőm hörög
véres a hajnal
fogadj örökbe
hófehér angyal…
Maczkó Edit: Sors(ok)
2011.06.20. 20:43Címkék: konyorges
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr336275594
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
