A 2010 októberében történt kolontári és devecseri vörösiszap-katasztrófa emlékére írott vers.

Ősz járt,  jött a hajnal

gyötrő fájdalommal,

vérvörös kín csurgott  minden ház falán.

Sírtak ifjak, vének,

házuk dőlt, semmivé lett.

Fohászuk elszállt, elvitte bőszen az ár.

Dermedt ajkak kértek;

Isten segíts meg, kérlek!

Óvd meg a gyermek lelkét, ki bűnbe veszett!

Hol van, ki ellenük vétett,

mért kell szenvedni vétket,

mért csak a pénz kell? A zsarnok sosem tanul.

Csönd lett, égbolt vérzett.

Sorsuk semmivé lett.

A vörösiszap a párnájuk, s a végzetük.

Így veszett  semmibe egy nap az életük...