Hadakra, hatalmakra lát a képzelet.
A magas erdőből kiszáll a madár!
Veszélyre figyel föl a lélek.
A tört ág már nem segít magán.

Féltében tócsa lapul a fánál,
a veszedelmet közelben érzi.
Kövek összegömbölyödnek.
A jövő a jövőjétől kezd félni.

Szállnak szabadjára elfajzott gépek,
amiket ölni az ember tanít.
Fegyver fegyvert nemz e földön.
Már a halál is családot alapít.

Forrás: Serfőző Simon - Félország, félvilág című kötetéből.

 

Címkék: kortars kedvenceim

A bejegyzés trackback címe:

https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr946275135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása