Az nem lehet, hogy most van vége,
néhány évet még adj Uram,
ahogy mondatot épít a szó,
had formáljam még önmagam.

Tudom az este közeleg.
Új nap jön, minden éj után.
Engedj még kicsike fényt nekem,
halaszd el utolsó éjszakám.

Érzem, hogy foltosak a fények,
Meggyötörtek elhagyott idők.
Ha dús csillagot adsz a kormos égnek
Megszépíthetik még a jövőt.

Add nekem, hogy lássam még a kéket,
Hogy nyíljon még a számomra virág,
Az illatát is érezzem, s hogy éljek
Add nekem, a Napnak aranyát!

Engedd, hogy még én is átélhessem
A szerelem édes örömét!
Alig éltem, nem léphettem még át
A nagykorúság bűvös küszöbét.

Úgy szeretnék én is Anya lenni
Dédelgetni apró gyermeket,
Átölelni, virrasztani éjjel
S ha úgy kívánod: akkor elmegyek.

Mit vétettem, ha most lenne vége?
Fohászom száll hozzád untalan
Ha ennyit volt mit nekem szántál
Azt is köszönöm Uram.