Csend. Nem zavarja semmi sem.
Árnyék suhan a kék vízen.
Bús gondolat - tévedt madár -
Rajzolta röptiben.
Bús gondolat, mely újra visszatér,
Bús gondolat, mely elgyötör, kísér:
Örök hajszában élve élni,
Harcolni semmiért.
Célt, célt, teremtő Istenem!
Célt, célt, mely ihlet, tűzz nekem.
Ne kóboroljak ebként utamon,
Megtörten, hitlenen.
Mondd: gyűrű vagyok a vízen,
Mely célodat tovább viszem
S a messze ködlő végtelenben
Eloszlik - semmi sem.
Mondd: por vagyok, mit szél vihet,
Por, melyből trónod építed.
De mondd! A lelkes porszem
Kér - önts belé hitet.
Csend. Nem zavarja semmi sem.
Csillagfény reszket a vízen.
Isten - lényednek egy sugára -
Te vagy a cél, hiszem!
Gyóni Géza: Csend
2010.07.31. 19:20Címkék: szep versek
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr286275072
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.