kinyitom a szememet hogy ne lássalak
sötétebb a humusznál is a sárga nap
fehér színű sötétségem lobogva véd
bőrre tetovált új álmom az égre ég
gondolatok lépkednek a kocsik között
saját magam árnyékával megütközök
győz az árnyék nem sirat el halad tovább
el kell kezdenem szeretnem az ostobát
nem vacogok kacagok a szabályokon
elalszom a boldogságom megálmodom
hamarosan felébredek szemem dagadt
kinyitom az egyiket hogy ne lássalak

http://jonastamas.blogspot.com/