nem mondhatom el senkinek nem mondom el hát senkinek minek is mondanám süket a világ úgysem érti meg összeszorítva ím a szám hallgatok konokul az ám ha ki nem szól bölcs marad költő a nyelv szajhája vagy minek is szólni Istenem a szó súlyát nem ismerem nem mondhatom el…

Pilinszky János az utolsó napon viccelődött a vizitáló orvosokkal, jobb kezével még talán legyintett is. A mozdulat eltört a levegőben és mellkasára zuhant, mint letört fadarab. A kórtermet betöltötte a délelőtti Nap.

a diagnózis: hipoxia az agyban, köldökzsinórral a nyakán született, különös gyerek. még nem is beszélt, de már kiabált, elindult, mikor még nem is járt. akartam, hogy olyan legyen, mint a többiek, okos és szép, de ő eldobott minden ékezetet, csak azért is keverte bével…

"Az Ondon való tartózkodás szinte pihenőszámba ment. Bár ki-kimentem a vonalba, vagy a védőállásba, de legalább fedél alatt aludtam, még ha szalmán is. Az utca másik oldalán egy hasonló házban volt az egész ezred konyhája. Itt tevékenykedett még mindig a „királyi…

Több fák mellett a mezőben Egy szomorú fűz is éled, Levelezik minden ága, Oly friss zöld hogy még sárga. Jaj de mégis szomorú fűz, Gyenge lombjai lejönnek Mint a bánat, mint a sóhaj, Mint a földbe való óhaj. Hiába a selyem kék ég, Hiába ült egy rigó is Tetejébe…