kocsmaszagú idegennel a bőröm alatt megyek haza az imbolygó ködös éjszakában nem csodálkoznék ha most önmagammal találkoznék az üres kabátujjként lötyögő sötét utcában ahol hirtelen szikrázva összeér bennem mint rosszul szigetelt elektromos vezeték múlt és jelen…

Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, idén lett csak készen, idén sem egészen. Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen sántikált a címe, minden lába ríme. Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, de az égre nézve alig vettem észre. Az égen egy…

dolly az ég ma meglazult jaj néhány csavar tartja csak vegyél elő gyorsan szöget hello a kalapácsodat legyél munkára tettre kész miért is hamburgerben élsz hello dolly a cadillac a divatból már rég kiment hello a piros űrhajód kulcsát légy jó add hát nekem jaj hadd…

A szálló évekkel Sok minden megy el, De a szív, a koldus, Tovább énekel. Mi remény volt régen, Emlék ma csupán, De legalább sírhatsz Tűnt szépek után! Ami emlék, szebb is, Mint az, ami él, Romok is ragyognak Hűs hold fényinél!

Ők jártak itt előtted. A fűben taposott seb, törött ágak a fán. Feküdték a partot, úszták a vizet, nyomukat őrzi homok, hullám, testük bűzét hordja a szél. Elébük nem kerülhetsz. Utol sem érheted őket. Utánuk járva egyetlen szerencséd, hogy soha nem kell…