kocsmaszagú idegennel a bőröm
alatt megyek haza az imbolygó
ködös éjszakában nem csodálkoznék
ha most önmagammal találkoznék
az üres kabátujjként lötyögő
sötét utcában ahol hirtelen
szikrázva összeér bennem mint rosszul
szigetelt elektromos vezeték múlt
és jelen lepergett évek avarát zörgetve
caplatok haza magamra zárom az ajtót
megkezdem életem hátralevő részét
míg nem jön egy angyal hogy elzárjon
végre mint idegesítően csepegő vízcsapot

forrás:http://www.dokk.hu

Címkék: kortars kedvenceim

A bejegyzés trackback címe:

https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr266274830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása