kékülten pereg a levél,
rozsdásra váltak a rétek,
üres a madárfészek.
Lassú, nehéz esõk jönnek,
és megcsapkodják a földet,
s ha a vén felhõk elfogynak,
a sárban barmok tocsognak.
Nézd, ez az õsz. De jön a tél.
Hulló tollától a föld fehér.
Hártyás a víz, ez már a jég,
Kék füst száll, csöndes a vidék.
