fulladnak a porba.
Vizes, vén bölcsesség
lángunkat kioltja.
Kibelezett béke
nyög, mint beteg állat,
megtiport testére
hideg havak szállnak.
Földszín-szürke hadak
jajtalpú csizmája
tapossa a havat
simára, simára.
Sűrű, sima, kemény
a fagy, szinte éget.
Mécsesszemű remény
őrzi a sötétet.
forrás:www.misztral.hu
