Elejtenek az éjjelek,
Elnapolnak a nappalok,
Tudatlanomra ébredek.
A föld felett, a nap alatt
Nem faragok fakanalat,
Senki nem kotrat nem fogat
Velem medret vagy madarat.
Leszek mennyben, pokolban úr,
Holtág, amely holtig tanul,
Fogatlan s faragatlanul,
Folyóból kifogatlanul.
Éretlenül, vértelenül,
Többé már verhetetlenül,
Halálból kimeretlenül
Az, aki voltam, elkerül.
forrás:http://www.lackfi-janos.hu/
