A szegénység nehéz, megnyomorít.
A nincsen nyugodt, a kevés a szörnyű.
Ha van, ami eljut a gyomorig,
és kordul, az a fájdalmas, az éhség.
A nincsen semmi nyugtat, mint a drog.
Hiába jó tett, van szörnyű segítség:
a kóstoló, az ennyit adhatok.
Hát, szánjátok a szegényt, uraságok:
ne adjatok semmit, mi épp elég.
A felborzolt remény a szívbe károg.
A remény gyilkolja meg a szegényt.
forrás: kérésemre a szerző maga küldte
