konok szavak
a némaságban
vágy feszül,
szemed tükrén
harmatozva
késő őszi
bánat ül.
Kéz a kézben
reszketés,
én mindig
téged vártalak,
s szerelmünk
ma annyi csak,
hogy láttál,
és én láttalak.
Kormányos Sándor: Láttál, és én láttalak...
2009.04.06. 07:45konok szavak
a némaságban
vágy feszül,
szemed tükrén
harmatozva
késő őszi
bánat ül.
Kéz a kézben
reszketés,
én mindig
téged vártalak,
s szerelmünk
ma annyi csak,
hogy láttál,
és én láttalak.
Címkék: szep versek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr806274515
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
77857 2009.04.08. 21:27:50
De jó kis frappáns vers...minden a helyén van...pattognak a szavak és rímek...Köszi !
Alexandrosz 2009.04.10. 12:18:16
Örülök, hogy feltetted ezt a verset!Köszönöm! Az emailre amit küldtem, viszont nem válaszoltál...Barátsággal:Sanyi.
sorsfordulo 2009.04.10. 13:15:51
Én köszönöm, hogy megkérdezésed nélkül fölrakott alkotásért nem kapok dorgálást, szép napot neked!
