Mamu sír. Az ágya szélén
sírdogál és fel se tekint.
Körötte a csend zúgása
pici lábain tovaring.
Öreg mamu és szomorú,
keze már földöntúli ág,
s világít és tapogat, mint
romok között a holdvilág.
Sír mamu és le-lehajlik,
panaszkodik az ágyvégnek,
mint amikor sírás közben
két nagy lélek elbeszélget.
Sinka István: Mamu sír
2009.01.03. 11:00Címkék: szep versek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr796261387
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
