Mikor énrajtam szörnyű kövek vannak*,
és az érzékeim, a láncra vert ebek,
csak a jelre várnak, hogy eltörjenek;
legyél nekem fontos, akár csak a perc,
sírok majd veled, ha mellettem heversz.
Az érzékeim, a láncra vert ebek,
csak a jelre várnak, hogy eltörjenek;
legyél hát nekem…