Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.
Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel
2008.10.15. 12:14Címkék: szep versek
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr606261329
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
77857 2008.10.16. 16:35:42
Jöttem, láttam és jól éreztem magam...mint mindig, amikor itt járok. Köszi !
Vastag Laci
Magyar Istvánné 2008.10.16. 20:02:00
Nekem is van egy kedvenc parasztköltőm, ha ugyan Nádudvari Nagy János annak tekinthető...
Ő Nagy Bálint, Bakonyszentkirályon élt.
A tiéddel érzelmi töltése szempontjából rokonítható versének címe: Ősz a zirci ligetben.
Megkeresed?