Udvarán a fák, már az égig érnek.
Sajog a szívem, emléke éget
A fecske sem rakja rá a fészket.
Azt mondja a házat, idegennek látja
S visszanéz rá néha félszegen.
Nincsen párja, aki hazavárja
Üres a ház, rideg, szívtelen
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.