Azon az éjjel
az órák összevissza vertek.
Azon az éjjel
holdfényben úsztak mind a kertek.
Azon az éjjel
kocsik robogtak a kapunk alatt.
Azon az éjjel
könnyben vergődtek a fülledt szavak.
Azon az éjjel
égett szobánkba gyertya, lámpa.
Azon az éjjel
féltünk a borzasztó homályba.
Azon az éjjel
arcunk ijedt volt, halavány.
Azon az éjjel
halt meg szegény, ősz nagyapám.

Azon a reggel
csupa rokon jött, sirató nép.
Azon a reggel
sürögtek az öreg mosónék.
Azon a reggel
kendővel kötötték fel gyönge állát.
Azon a reggel
lassan vezettek a földúlt szobán át.
Azon a reggel
rozsdás pénzt tettek kék szemére.
Azon a reggel
riadtan bámultam feléje.
Azon a reggel
csak hallgatott makacs ajakkal.
Azon a reggel
olyan volt, mint egy néma angyal.

Címkék: szep versek

A bejegyzés trackback címe:

https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr856261200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ilona 2008.03.06. 12:07:52

Hallottam ezt a verset egy tv müsorban. Sajnos, nem tudom, kinek az elöadásában, de arra emlékszem, hogy megborzongatott.Egyszerüen odavonzott, hallgatnom kellett, mi volt "Azon a reggel..."

76995 2008.03.11. 22:10:57

Ó, de gyönyörű! Emlékezem. Köszönöm, Sorsforduló!

Nankurunaisa 2008.07.25. 19:12:25

gyűlöltem mindig is ezt a verset,mert féltem tőle.és msot,hogy megtörtétn megértettem,de mégis gyűlölöm mint minden baj okozóját,pedig tudom,hogy köze nincs a sorshoz...

70959 2008.07.26. 09:48:52

Drága Nankurunaisa! Nagyon sajnálom!. De a vers az gyönyörű, mi meg nem tehetünk róla, hogy a sors mindannyiunkat utolér. Szeretettel üdvözöllek, köszönöm, hogy nálam jártál. Edit
süti beállítások módosítása