a vak koldus mellett elment
földi jókkal megrakottan
-köszönöm, hogy nem én voltam.
Uram, láttam ma egy árvát,
nem oda ment, ahol várták
s kifordult a kapun szótlan
-köszönöm, hogy nem én voltam.
Uram, ma egy kis virágon
ott mélyült, egy néma lábnyom...
vad-gyötörten ráhajoltam...
-köszönöm, hogy nem én voltam.
Uram, ma egy kis bogárka
lehullott az út porába.
Szálló szárnya szétbomoltan...
-köszönöm, hogy nem én voltam.
