Dolgaim elől rejtegetlek,
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítenék kiabálni néked.
Hogyha meg szántóvető lennél,
segítenék akkor is mindennél.
A lovaidat is szeretném
és szépen, okosan vezetném.
Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék én is nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan
a vasat még mélyebben nyomjam.
Ha csősz volnál, hogy óvd a sarját
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.
Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.
József Attila: Istenem
2007.12.02. 16:03Címkék: imadsagok
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr996261120
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
76995 2007.12.02. 22:28:27
Bekukkantottam, ismét szépeket találtam. Milyen véletlen: én is épp ma tettem blogomba ezt a verset.
virág 2007.12.04. 12:28:21
szinkronhangok.
freeweb.hu
itt megtalálható Latinovits előadásában, ha fel tudnád tenni, hogy meg is lehessen hallgatni...
sorsfordulo 2007.12.04. 19:36:45
Köszönöm Virág, és örülök, hogy újra "látlak".