"...Megismerni csak akkor tudlak, ha részt veszek benned, ha belülről éllek meg. Ha nemcsak látlak és tudok rólad, de érezlek is - ha "én" minden idegszálammal megtapasztalom milyen "te"-nek lenni. Ezt nem lehet kívülről, csakis belülről. A megismerés a "jártál bennem" - "jártam benned" kölcsönös élménye. Ismerem a titkos utcáidat, lelkedet és tested rezdüléseit, érzékenységed, magányodat, vadságodat vagy félelmedet - azt, hogy mersz-e szeretni egyáltalán. Tudsz-e adni s elfogadni? - most derül ki valójában. Mert amit adsz, most azt magadból adod. A titkaid adod - amit féltesz, amit rejtesz, azt adod - és azt fogadod el tőlem is."
Müller Péter: Szeretetkönyv
2007.08.01. 17:44Címkék: idezetek
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr786260993
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Némber 2007.08.01. 22:40:39
talán nincs is olyan, hogy megismerni teljesen.. inkább csak fokozatosan.. valamennyire.
virág 2007.08.02. 09:18:09
Nemrég olvastam el másodszor. Lehet, hogy kezdhetem megint elölről?? :-)
Én is úgy gondolom, teljesen megismerni senkit sem lehet. Még magunkat sem ismerjük teljesen. Mindenki egy külön világ.