Oláh Ibolya - Magyarország
2007.07.08. 10:43Címkék: kedvenc zeneim
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr156260976
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
virág 2007.07.09. 13:18:36
IGEN!!! Mindig kiráz a hideg, ha hallom, olyan igaz. Ráadásul ha úgy vesszük, egy nem is "magyar" énekli... mert talán itt a lényeg, hogy lélekben hová tartozunk.
(emailt küldtem)
58822 2007.07.09. 14:17:54
Az előadót nem kedvelem különösebben, de a dalt igen! Tavaly, amikor hazafelé tartottam Németországból, az a sor járt a fejemben végig, hogy "velem az út is megfordul haza hozzád".
virág 2007.07.09. 14:33:20
"Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok eros,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövovel - mai magyarok!"
József Attila: A Dunánál