Harminckét fok meleg árnyékban. Nincs légmozgás, csak néha-néha, amikor elmegy egy autó. Mindenki bújik a hűvösbe, hogy megpróbálja elkerülni a kánikula okozta rosszulléteket.
Naponta többször zuhanyozni kell, lassítani a tempón, mert különben embert próbáló a meleg még nyugalmi helyzetben is. Hát még ha akad munkája is az ember fiának a zöldséges kertben, a szabadban. De nem csak Isten határozza meg, hogy kibírható legyen az éppen ránk mért időjárás kiszámíthatatlan szeszélye.
Nem messze a házunktól állatokat tartanak kedvtelésből. Úri játékszer, mert könyvből tanulják az állattenyésztés irodalmát. Van itt minden: ló, kiscsikó, kecske, juh. Lakott területen belül, ami tudomásom szerint törvénytelen. Ezek szerint valaki csak kiadta az engedélyt, esetleg nem is kértek rá.
Mindenesetre a tavalyi szalmakazal már elrohadt, jön az aratás, szükség van a frissítésre. Ez helyénvaló, mi is szeretjük a tiszta ágyat, valószínű, hogy az állatok is szeretik a friss almot. Szombaton, két óra magasságában a gazda úgy határozott, hogy megsemmisíti a korhadt bálákat. Begyújtotta. Ne tudjátok meg, hogy mikor a környező házak udvarát ellepte a füst ebben a hőségben, milyen érzés volt. Mindenki rohant beszedni a száradó ruhákat, - szombat lévén sokan ekkor végzünk nagymosást. És egyáltalán. Az emberek hétvégén pihenni szeretnének.
Mindenki a kormányt szidja mindenért, vagy éppen a képviselőket, rendőröket. Pedig mindenki mellé nem lehet őrzővédőt állítani. Vannak a békés egymás mellett élésnek íratlan szabályai is, amit normális emberek be is tartanak. Ezek a szomszédok azonban nincsenek tekintettel senkire. Öntörvényűek, mert van pénzük, és ugye pénz beszél, kutya ugat. De minket még kutyába sem vesznek. A kazal még vasárnap délelőtt tízkor is füstölgött. Egy másik szomszédomból kifakadt az „intelligencia” és helyettünk is szót emelt.
Ebben a melegben amúgy sem esik jól az étel, a vasárnapi ebédet pedig még kevésbé tudtuk nyugodtan, jóízűen elfogyasztani. Már tele volt az orrunk a kellemetlen szaggal, olyannal, ami annak idején a szabadkéményből áradt.
Hiába. Rossz szomszédság török átok. Ez ellen ma sincs mit tenni. Vagy szerinted igen? Adj tanácsot!
A kutyánk mindenesetre kedveli a közelségemet. Mikor megérzi a szagomat, azt gondolja hogy egy jókora füstölt hús lesz a jutalma, mert nem „beszélgetett” a kóbor ebekkel éjszaka.
Rossz szomszédság, török átok
2007.06.11. 19:56Címkék: boszme vilag
A bejegyzés trackback címe:
https://lelektoredek.blog.hu/api/trackback/id/tr886260961
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.