Csillog a fákon a zúzmara, ragyog, mint az ezüst, s repül a sivalkodó szélben akár a por, a füst. Serényen dolgozik három gyerek: fagyos kezeikkel gyúrják a havat, mint agyagot, készül a hóember. Szénből, kavicsból kap szemeket, hadd nézze: a világ milyen fehér! S milyen…

Sudár a fenyőfa,díszes a ruhája,karácsony idejénfelölti magára.Ága közt zene szól,csúcsain hósapka.Gyerekek éneklik:– Jöjj hozzánk, Jézuska!

Színes kavicsokat szórok, Mint játszadozó kisgyerek, Ajándékul adom őket, Játszatok Ti is Emberek. Mindet a szívemből adom, Szedjétek, ha erre jártok, Akad köztük egy-két gyöngy is, Ritkán arany, vagy gyémántok. Nem tudom, mennyi van még itt, Az évek gyorsan szaladnak, Minden…

Összenőtt a föld az éggel, Csupa fehér, csupa szürke. Ég és föld közt oszlopokként feszül a kémények füstje. Farkasordító hideg van. Csattog a fagy, mint a fejsze. Kibújni a jó melegből kinek volna kedve, mersze? Szégyen volna mégis-mégis egész nap bent rostokolni: mire való…

Apám örökre huszonkilenc. Én már elmúltam negyvenhárom. Anyám is csak negyvenegy, Bátyám kettő volt, akkor nyáron... - És nincs már senkinek esélye, Talán csak nekem, - A negyvennégyre...

  Létem ha végleg lemerűlt, ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a szikla- csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist?…

Anyám fényképét nézem a falon, s még az ő egykor szeretett pillantása is oly merev most, merevebb egy kavicsnál. S ami rosszabb, épp oly közönyös, mint az én tekintetem, mely szembenéz vele.

Ugyebár barátom Nem kell ahhoz számtan, Hogy megolvashassam, Nekem itt összesen Hány édesanyám van: Tudhatom, láthatom Ugyebár hogy hány van: egyetlen, egyetlen Egyetlen anyám van. Ó, jóságos isten Hogy kell rá vigyáznom, Másikat nem kapok Sehol a világon.

csak ül Anyám a konyhában némán és tegnapi álmok maradékán csámcsog vállairól körmére folyt tinta csíkozzák a duzzadt erek mint a rácsok Anyám fekete jéghideg börtön nem szabadul már lelke a Földön hallgat hisz a bábok amik szívét lepték sohasem lettek…