Anyu, csak én vagyok, de meg ne rémülj! Matatnak rajtad hideg ujjak... Olyan sötét van. Érzed?! Úgy didergek, megengeded, hogy idebújjak? Hamar takarj be! Végre jó meleg van! Igérem, szépen, csendbe' fekszem. Szoríts magadhoz. Így ni! - hogy ne féljek, s talán belül is…

A fiam meg a lányom Játszanak az ágyon, Ahol én és a párom Kigondoltuk, hogy így lesz. A fiam meg a lányom Civakodnak az ágyon, S hiába magyarázom, Hogy késő van már, aludni kell. Amikor még terveztük Ezt a csodálatos jövőt, Álmunkba' se képzeltük, Hogy ilyen cirkusz lesz…

Sokan vártak sokat tőlem. Sokat vártam. Türelmem vad, merész. Vágyaim raktárban. Józan ész, merre mész? Üdvözlöm életben maradt tesvéreimet. Bogok. Eltévedtek, feleszméltek. Én nem fogok. Mindenségek. Ahhoz mértek. Aki támad, magát bántja. Becsületek iskolája vagyok.…

lehajlik hozzám az ég derűs csendes az éjszaka hallgatásra méltó idő holdra feszül a Golgota minden magasság sugara ráfonódik a létezésre ember-nevű a szenvedés ki mondja meg hogy mi a tétje hallgat az akácerdő bennem s a távoli tölgyes sem felel járhatatlanná romlott az út…

Mint a kőris a domb alatt, magam vagyok, ahogy megállok. Az avaron már dérvirágok tenyésznek reggel napra-nap. Moccanatlan ég. Hallgatok. Utolsó társam útra készül. A vállamon ólomnehéz ül a ritka fény. Hűlő napok. Hajamba fúj az őszi szél. Mint töppedt mandula, didergek,…