A félhomályból este nőtt ránk, didergős, fázós csend ölel, s te mindhiába ülsz le mellém, ha érzem, mégsem vagy közel. Régi esték emléke jár közöttünk halkan, tétován eltűnődve a hallgatáson, az álmok néma sóhaján. Szívemben furcsa rezdülés, s a ki nem mondott…

Ott virasztál gonddal, bajjal, Nagy beteg lyánykád felett, Ott talált az est, a hajnal: Az anyai szeretet Szívedet erőssé tette, S a haldoklót megmentette. Szép szemed és nemes arcod' Aki látja, megcsodál, De midőn megvívtad harcod' Lyányodért; legszebb valál: Bútól, gondtól…

Amikor negyven éves lettem, nagyon sokalltam ezt a számot; egy évecskét hát letagadtam, hosszabbítván az ifjúságot. Nem tudtam akkor, mily parázslón ifjú, aki csak negyven éves, s magamat csalva ragaszkodtam ahhoz az egy ellopott évhez. Mikor azután ötven lettem, - de csak…

Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam, és tehozzád hogyan szóltam amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam, Hogy szerettél? Engem is karodba vettél? Meleg tejeddel…