megzenésítette és előadja: Karády István Főoldalra ajánlom !

nem mondhatom el senkinek nem mondom el hát senkinek minek is mondanám süket a világ úgysem érti meg összeszorítva ím a szám hallgatok konokul az ám ha ki nem szól bölcs marad költő a nyelv szajhája vagy minek is szólni Istenem a szó súlyát nem ismerem nem mondhatom el…

neked a csend túl üres túl fehér amolyan zajhiány repedésein csak félhangok férnek át olcsó melódiák egy-egy tétova dallam egy nemonddki sohanemelég de egyetlen falshang már fület sért nekem a csend hangos mint a tavaszi hajnalok vagy tóparti zsongás meggyötrően…

Egyszer csak egy éjszaka mozdul a fal, beleharsog a szívbe a csönd s a jaj kirepül. Megsajdul a borda, mögötte a bajra szokott dobogás is elül. Némán emelődik a test, csak a fal kiabál. S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál, a halál. Mint fegyházban a villany ha…